Hasznos lehet:
Munkavállalás nappali tagozatos diákként:
A REGISZTRÁCIÓS LAP KITÖLTÉSE NEM SZÁMÍT TAGSÁGNAK, NEM SZÁMÍT A SZÖVETKEZETBE VALÓ BELÉPÉSNEK!!!!! Azért kell regisztrációt kitölteni, hogy tudjunk rólad adatokat pl: mikor tudsz munkát vállalni, milyen telefonszámon tudunk értesíteni, ha munkát szeretnénk ajánlani. BELÉPNI A SZÖVETKEZETBE AKKOR KELL, HA MÁR RÖGTÖN MUNKAAJÁNLATTAL FOGADUNK, ÉS NEKED IS TETSZIK!!!!!! Belépéshez szükséges papírok:Nappali tagozatos iskolalátogatási igazolás, mely hiányában nem lehet munkát vállalni!!!!!!!!!!!!!! Adóazonosító TAJ szám Bankszámlaszám 1000,-Ft tagdíj, amit vagy befizetsz, vagy le tudjuk vonni az első béredből
Iskolalátogatásival való tagsághosszabbítás: Korhatár munkavállaláskor:15. életévét betöltött nappali tagozatos diák, csak szünetekben vállalhat munkát szülői engedéllyel 16. életévét betöltött diák bármikor vállalhat munkát az éjszak kivételével 18. életévét betöltött diák bármikor, bármilyen napszakban vállalhat munkát
Csak nappali tagozatos, érvényes iskolalátogatási igazolással lehet munkát vállalni! Az iskolalátogatási igazolást a munkavállalás előtt le kell adni!!!
Alkalmi munka közterhei:A foglalkoztatónak 2007. április 1-jétől nem kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnie alkalmi foglalkoztatás esetén. Az alkalmi munkavállaló a minimálbér (2009-ben 71.500,- forint) 9 százalékát fizeti be a járuléktörvény szabályai szerint, ami a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetét szolgálja. Amennyiben az illetékes önkormányzat polgármestere igazolja, hogy az alkalmi munkavállaló bére nyugdíjminimum és a minimálbér összege közé esik, úgy a tényleges jövedelme képezi a járulékbefizetés alapját. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatónak már nem kell a továbbiakban az alkalmi munkavállalók után a természetbeni egészségbiztosítás járulékait megfizetni, mentesül annak fizetési kötelezettsége alól, viszont továbbiakban is a foglalkoztató terhe a nyugdíjbiztosítási-járulék befizetése, valamint a közteherjegy kiváltásával az egyéni nyugdíjjárulék, magánpénztári tagdíj, a tételes egészségügyi hozzájárulás, a személyi jövedelemadó, valamint a munkaadói és munkavállalói járulék megfizetése. Az ilyen jellegű foglalkoztatás során, az alkalmi munkavállaló beleegyezése mellett, annak fizetési kötelezettségét más személy vagy szerv is átvállalhatja, amennyiben ebbe az adóhatóság beleegyezik (pl. a foglalkoztató). Az átvállaló félnek az átvállalást követően 15 napon belül be kell jelentenie az illetékes adóhatóságnak a fizetési kötelezettség változását, aki az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv felé továbbítja a kérést. Adójóváírás, adókulcsok és adósávok:ÓRABÉR ÉS MINIMÁLBÉR (2009):
órabér: 411 Ft/óra
havi minimálbér: 71.500 Ft/hónap
A 2009-BEN MEGSZERZETT JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ ADÓKULCSOK:
1. 0 Ft.-1 700 000 forintig: 18 százalék,
2. 1 700 001 forinttól: 306 000 forint és az 1 700 000 forinton felüli rész 36 százaléka.
Szerencsére, a bérjövedelemre egy adókedvezmény is igénybe vehető, mellyel csökkenteni lehet az adó (és az adóelőleg) összegét. Ez az úgynevezett ADÓJÓVÁÍRÁS. 2009-ben továbbra is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás biztosítja 63.000 forintig az adómentességet. Az alap adójóváírás mértéke változatlanul a bér 18 a, legfeljebb havi 9.000 Ft. A kiegészítő adójóváírás összege havi 2.340 Ft.
FONTOS!
Ahhoz, hogy igénybe vehesse az adójóváírást, írásban kell nyilatkoznia e szándékáról. Az adójóváírás mértéke korlátozott. Minél több a bérjövedelme annál kisebb mértékben jár.
FIGYELEM!
Az adójóváírás havonta csak egy munkáltatótól vehető igénybe.
Kétféle adójóváírás van: alap adójóváírás, kiegészítő adójóváírás.
1. Az alap adójóváírás:
(adómentesség) összege 0-9.000 Ft./hó a bérjövedelemtől függően. Ha 63 000 Ft. alatti a havi bruttó béred, akkor be kell szorozni a bruttó béredet 0,18-al, és a kapott összeg az adójóváírás összege, ami adókedvezmény, adómentes. Példa:Ha havi bruttó bér: 50.000 Ft., az adójóváírás: 50.000 * 0,18=9.000 Ft. Nettó: 50.000 Ft. Mivel pont 9000 Ft. az adójóváírás, így ennél a bruttó bérnél nem kell adóznod. Havi bruttó bér: 63.000 Ft., az adójóváírás: 63.000 * 0,18=11.340 Ft. Nettó: 63.000 Ft. 2. A kiegészítő adójóváírás:
A kiegészítő adójóváírás évi 684.000Ft és 1.000.000 Ft bérjövedelem között teljes mértékben jár, maximum havi 2340 Ft./hó. E bér fölött a kiegészítő adójóváírás fokozottan csökken, és 1.561.600 Ft. felett már nem is jár.
Példa:
Ha havi bruttó bér: 100.000 Ft., az adójóváírás: 63.000 * 0,18=11.340 Ft. (11.340= alap adójóváírás 9.000 Ft. kiegészítő adójóváírás 2.340 Ft.), ami nem jön le a bérösszegből. A maradék 37.000 Ft-nak a 18át pedig le kell adózni, ami 6660 Ft. A megmaradt nettó bér: 93.340 Ft.
ADÓJÓVÁÍRÁS JOGÁSZ NYELVEN
(1995.évi CXVII. Tv. 33§)
(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az alap adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás összegével.
(2) AZ ALAP ADÓJÓVÁÍRÁS
a) az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (5) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 18 százalékát meghaladó része, ha magánszemély a) pont szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét.
(3) A KIEGÉSZÍTŐ ADÓJÓVÁÍRÁS
a) az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2340 forint, feltéve, hogy a magánszemély (2) bekezdés a) pont szerinti éves összes jövedelme nem haladja meg a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő jogosultsági határt, vagy b) az a) pont szerint meghatározott összegnek a kiegészítő jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 5 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély (2) bekezdés a) pont szerinti éves összes jövedelme meghaladja a kiegészítő jogosultsági határt, de nem éri el a kiegészítő jogosultsági határ 561 600 forinttal növelt összegét. (4) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. (5) A jogosultsági határ az adóévre 1 500 000 forint. (6) A kiegészítő jogosultsági határ az adóévre 1 000 000 forint.
|
