Diákmunkát vállalni egyszerű, persze csak ha tudjuk, hogy mire bólintunk rá akkor, amikor azt mondják nekünk, hogy: megbízási szerződés, béren kívüli juttatás vagy szuperbruttó. Annak jártunk utána, hogy mire kell odafigyelniük a fiataloknak, amikor munkát vállalnak, és hogy, a munka törvénykönyvének 2010-es módosítása hogyan érintette a diákmunkát. A változásokat pedig nemcsak a diákoknak, de a munkaadóknak is érdemes szem előtt tartaniuk.

Forrás: Felvi.hu

Megváltozott a munka törvénykönyve 2010-ben, ami önmagában akár hidegen is hagyhatná a diákokat, persze csak akkor, ha nem akarnak diákmunkát vállalni. A munkajog változása ugyanis a diákmunkát is érinti. Az újdonságokat, és az egyéb hasznos információkat a diákok és a munkáltatók számára egy ingyenesen letölthető tanulmányban foglalta össze a Nexon humánügyviteli cég.

A szünidőben munkát vállaló diákok, csak úgy, mint bárki más, dolgozhatnak munkaviszonyban, megbízással, bedolgozóként, de akár szövetkezeti tagként is - szögezi le a Nexon „Amit a munkavállalásról tudni kell" című rendezvényének ingyenesen letölthető összefoglalója. A diákmunka-vállalás azonban korhatáros, így a diákok legkorábban csak 15 éves koruktól dolgozhatnak, akkor is csak szülői beleegyezéssel. 16 éves kortól ez a jóváhagyás azonban már nem szükséges. Az életkor szerepe azonban máshol is megmutatkozik, aki ugyanis a 18. életévét nem töltötte be, az legfeljebb napi nyolc, heti negyven órát dolgozhat.

Nem változtak a diákok kiváltságai sem: a diákokat, ha munkaidejük eléri a napi 4,5 órát, akkor napi 30 perc szünet illeti meg. Továbbá a pihenőidejüknek, vagyis a munka befejezésétől másnap a kezdésig eltelt időnek el kell érnie a 12 órát, és hetente két pihenőnap is jár, amiből az egyiknek mindenképpen vasárnapra kell esnie.

Az adózással kapcsolatban a legfontosabb, amit tudniuk kell a diákoknak, hogy ezen a téren nincsenek külön rájuk vonatkozó jogszabályok. Így a diákokat is megilleti az adójóváírás, ha a feltételeknek megfelelnek. Esetükben is adóelőleget kell levonni, mint minden más munkaviszonyból származó jövedelemből, amely a szuperbruttósított bér alapján történik. A munkaviszonyban foglalkoztatott diáknak kifizetett jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így az összevont adóalap részét képezi. 2010-től a szuperbruttósított jövedelem után kell fizetni, majd az adótábla szerint adózni.

Béren kívüli juttatásból a fiatal dolgozók, így a diákok is részesülhetnek: például étkezési utalványban, üdülési csekkben, amely után idén 25 százalékos kedvezményes kulccsal kell adóznia a munkáltatónak. Így, ha azt halljuk diákmunkásként, hogy kedvezményes kulccsal kell adózni, akkor megnyugodhatunk, hogy ez a munkáltatónkra vonatkozik, feladatunk ezzel nincsen. Jó, ha tudjuk, hogy a diákokat megilleti a munkába járás költsége is. 2010-től érvénybe lépett az a változás, hogy ha a közigazgatási határon kívülről járnak munkába, a közlekedési eszköztől függetlenül a költségek 86 százalékát ki kell fizetniük a munkáltatóknak. Természetesen a jeggyel vagy bérletettel el kell számolni, azaz igazolni kell, hogy valóban jár a térítés.

A megbízási szerződésről sem árt, ha tudja a munkavállaló diák, hogy mi is az, hiszen ez esetben más adózási szabályokat kell figyelembe vennie a munkáltatójának. Ez évtől már külön nyilatkozatban kell kérni, hogy a költségeket a munkáltató bizonylat nélkül, tízszázalékos hányaddal számolhassa el, és a költségelszámolásról a diáknak is nyilatkozatot kell tennie. Ugyanakkor, ha a diák a tételes elszámolást választja, akkor a költségeket a teljes megbízási díj erejéig elszámolhatja. A megbízási szerződés legfontosabb jellemzője, hogy a felekre nem a munka törvénykönyvének szigorú szabályai, hanem a polgári törvénykönyv jóval nagyobb szabadságot engedő rendelkezései vonatkoznak. Igaz, hogy a diák ebben a foglalkoztatási formában magasabb jövedelemhez juthat, ami kecsegtető lehet a számára, de mérlegelnie kell, hogy a megbízással kizárhatók a munkajognak többek között a munkaidőt, a munkabért, a túlmunkát, vagy a felmondást szabályozó rendelkezései.

A szuperbruttó lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé váltak a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulékok (nyugdíjbiztosítás, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék) is. Ez azt jelenti, hogy emelkedett az adóalapunk: tehát nem a „tényleges" bruttó fizetésünk (bérpapíron „Járandóság összesen", amiből le kell vonni az adóalapot nem képező tételeket, például fizetési előleget, MÁV költségtérítést), hanem ennek 27 százalékával emelt összege (bérpapíron „Göngyölt adóalap") után fizetünk adót. Ez önmagában fizetéscsökkenést jelentene, ám a szuperbruttósítás életbe lépésével párhuzamosan csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, kitolódott az alsó sávhatár és kedvezőbbé vált az adójóváírás is, így a legtöbb munkavállalónak a változás mégis kedvező.