A számok azt mutatják, a jó munkahely megtalálása és a kapcsolatépítés szorosan összefügg egymással. Az idegen szóval networkingnek is titulált jelenségbe egy karrierszakértő ad betekintést. Juhos Andrea bemutatja azokat a csatornákat, színtereket, ahol a hallgatók szert tehetnek hasznos, karrierépítésükben szerepet játszó ismeretségekre.
Forrás: Felvi.hu

 

Egy tavaly végzett németországi felmérés szerint az ottani végzősök 56 százaléka személyes kapcsolatok útján jutott be első munkahelyére. A Karriere című magazinban megjelent kutatás szerint azért is érdemes már az egyetem és főiskola alatt a szakmai ismeretségi kör bővítésébe energiát fektetni, mert az állások 66 százalékát nem is hirdetik meg nyilvánosan. Az 56 százalékból egyébként 30 százalék a szakmai gyakorlat, nyári munka alatt szerzett ismeretségeket kamatoztatta, 26 százalék pedig a szülők ismerősei révén jutottak munkához a diploma átvételét követően.

 

Magyarországon is szinte százalékra azonos eredményt hozott a Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben végzett felmérése. A 15-29 év közötti korosztály 57 százaléka talált munkát ismeretség útján. Igaz itt a diplomások között némileg nagyobb volt az álláshirdetésre jelentkezéssel megcsípett munkahelyek aránya, ám az idegen szóval networkingnek aposztrofált jelenség súlya itt is jelentős. Ha főiskolára, egyetemre készülsz, jó, ha már előre számolsz ezzel.

 

 

Juhos Andrea karrierszakértő, a DBM Magyarország ügyvezető partnere úgy látja, bizonyos szakmákban hatványozottan fontosak a személyes kontaktusok. A média, a reklám, a marketing, a HR, a tanári pálya, a közgazdaság, a jog olyan területek, ahol kevés az állásajánlat, sok a végzős, így itt megnő az ismeretség szerepe.

 

Fontos tudni, hogy a hatékony networking alapja nem a segítség elvárása a másiktól, hanem éppen fordítva: miben tudom én őt segíteni? Csak akkor várhatok el tőle segítséget, ha valamit tettem érte. A kapcsolatépítést és -ápolást a médiumok fejlődése könnyebbé tette. Az internet, a mobiltelefon, az e-mailes levelezőlisták, illetve a közösségépítő oldalak gyorsították a kommunikációt, szinte azonnal elérhetővé tettek mindenkit, akit korábban megismertünk.

 

A kapcsolatépítés tehát időt és energiát vesz igénybe. Egész életen át tartó folyamat, amelynek eredménye általában nem tapasztalható azonnal. A kapcsolatok fontossága az életkor előrehaladtával növekszik, a kialakítást azonban már el lehet kezdeni egyetemista, főiskolás korban - jegyzi meg Juhos Andrea.

 

 

A kapcsolatépítés színterei

 

 

Ha már tudjuk, milyen területen szeretnénk a diploma megszerzése után dolgozni, ajánlatos körülnézni családi körben, a szülők ismerőseinél, kik azok, akik hasonló területen dolgoznak. Nyugodtan fel lehet venni velük a kapcsolatot. Kérhetünk tőlük tanácsot a tanulmányokban, az esetleges kiegészítő képzésekben.

 

Hallgatói szervezetek

 

Az egyetemen, főiskolán a különféle hallgatói szervezetek, szakkörök lehetnek hasznos források. Előfordul, hogy a hallgatói szerveződések szaktekintélyeket hívnak meg előadást tartani, cégüket bemutatni. Ilyenkor ajánlatos elmenni, két-három jól átgondolt kérdést feltenni. Az előadás után pedig odamehetünk a vendéghez és bemutatkozhatunk, válthatunk vele néhány mondatot, érdeklődhetünk például a szakmai gyakorlatos lehetőségekről. Ha pedig tagjai vagyunk hallgatói köröknek, akkor a szervezőmunka alatt közvetlenül kapcsolatokat alakíthatunk ki.

 

 

Szintén hasznos lehet a tanárokkal való jó viszony ápolása. Sok egyetemi, főiskolai előadónak saját cége is van, ahová a hallgatók bedolgozhatnak, illetve az oktatók kapcsolatban állnak fiatal tehetségeket kereső vállalatokkal. Többször hallani, hogy egy cég a vele kapcsolatban álló tanároktól kért ajánlást egy megüresedő pozíció betöltésére.

 

 

Némi pénzbefektetéssel jár a szakmai konferenciákon való részvétel, de nagyon jól ki lehet ezt is aknázni. A KPMG-BME Akadémia konferenciáin például az egyetemi hallgatók kedvezményesen vehetnek részt, kötetlen formában beszélgetnek a versenyszféra képviselőivel.

 

 

Szintén hasznos terepe a kapcsolatépítésnek a felsőoktatási állásbörze. Érdemes már az első évtől kezdődően kilátogatni ilyen rendezvényre. Nem csupán az önéletrajz leadására szolgál az esemény, hanem a munkáltatók igényeinek, elvárásainak megismerésére is. Tanácsos a standoknál bemutatkozni, beszélgetni, a kiválasztás menetéről, a cégen belüli karrierlehetőségekről, az elvárt értékekről. Sokat profitálhatnak a hallgatók az állásbörzék alatti céges prezentációkból is.

 

 

Jelentősen növelhetjük szakmán belüli ismeretségi körünket, ha már az egyetemi, főiskolai évek alatt belekóstolunk a munka világába. Egyre több hazai felsőoktatási intézményben kötelező a szakmai gyakorlat. Itt bebizonyíthatjuk, hogy meg tudunk felelni az elvárásoknak. Ha a gyakorlat végeztével megüresedik egy pozíció, jó eséllyel bennünket választanak, több hétig láttak ugyanis dolgozni, ami többet ér bármennyi állásinterjúnál.

 

 

A személyes kapcsolattartást mi is kezdeményezhetjük. Szervezhetünk évfolyam-találkozót, meghívhatunk néhány ismerőst lakásunkra, névnapkor, születésnapkor gratulálhatunk telefonon, egy-egy érdekesebb eseményre, hírre, cikkre e-mailben felhívhatjuk a figyelmet.

 

Forrás: Felvi.hu